Esettanulmány
lakáshelyzet

Az ügyfél 2003-ban munkalehetőségek híján eladta vidéki házát, hogy családjával felkötözzenek Budapestre. Élettársával jóhiszeműen 2003. év elején lakáscsere megállapodást kötött egy VIII. kerületi lakossal, aki épp egy hónapja kapta a lakást az önkormányzattól. Az önkormányzat a bérlővel egy éves bérleti szerződést kötött. A bérlő 500.000 Ft ellenében átadta a bérleti jogot ügyfelünknek, ehhez azonban arra volt szükség, hogy ügyfelünk „nevén” is legyen egy bérlet. Ismeretlen személyek nem éppen önzetlen segítségével létrejött a fiktív bérleti szerződés, mely szerint ügyfelünk VII. kerületi bérletét elcseréli a VIII. kerületi bérlakásra. Közben a bérlő közölte ügyfelünkkel, hogy nyugodtan beköltözhet a lakásba. Ügyfelünk ezt meg is tette, és belefogott a szinte lakhatatlan lakás felújításába. Lehetőségeikhez képest felújították a lakást, kicseréltették az elektromos vezetékeket, melyek életveszélyesek voltak, mert kilógtak a falból, galériát alakítottak ki, pvc-t és szőnyeget raktak le. A felújítás egy hónapig tartott.
Ezt követően a bérlő és ügyfelünk kérte az önkormányzatot, hogy járuljon hozzá a cseréhez. Az önkormányzat nem adta meg a hozzájárulást, majd mikor a határozott idejű szerződés lejárt, felszólították a bérlőt, hogy adja át a lakást, megszüntetve az albérletet. A bérlő ezt követően jogcím nélkülivé vált, majd pert indított ügyelem ellen a lakáscsere szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Ügyfelem ügyvédje hiába hivatkozott arra, hogy a jogcím nélküli korábbi bérlő nem indíthat pert ügyfelemmel szemben, a bíróság ezt nem vette figyelembe, mivel az önkormányzat szólította fel a korábbi bérlőt, hogy kiürítve adja át a lakást. A per a múlt évben fejeződött be ügyfelem pervesztességével, amelynek következtében a jogcímmel sem rendelkező korábbi bérlő a rendőrség segítségével jogosult kilakoltatni ügyfelemet. Az önkormányzat nem avatkozott be a perbe, nem hajlandó foglalkozni az üggyel.
A korábbi bérlő a lakást felújítási kötelezettséggel kapta az Önkormányzattól, aminek nem tett, és nem is tehetett volna eleget, hiszen egyértelműen nem kívánt a lakásban lakni. Az önkormányzat mégis őt helyezi előnyös helyzetbe. A lakáscseréhez nem voltak meg a szükséges jogszabályi feltételek, a bérlő ezt tudta, vagy tudnia kellett volna, tehát rosszhiszemű volt.
Ügyfelem három kiskorú gyermekével él a lakásban immár 5 éve. Tartósan beteg, élettársa jobb kezét baleset miatt nehezen tudja használni. Korábban kértük az Önkormányzatot, hogy kössön velük bérleti szerződést, kérelmünkre még nem érkezett válasz. Más lakhatási lehetőségük nincs, három kisgyerekkel az utcára kerülhetnek.
Ezek mellett az Önkormányzat Lakásosztálya 2007. május 31. napján kelt levelében bérlőként nevezi meg ügyfelemet, az általuk fizetett díj bérleti díj jogcímén szerepel, illetve a levél szerint az említett értesítés a bérleti szerződés részét képezi. Ez alapján ügyfelem úgy tekintette, hogy lakhatási helyzetünk rendeződött, van érvényes jogcímük a bérletre. Ezzel az Önkormányzat ráutaló magatartással bérleti szerződést kötött velük. Ügyintézésem során kértem az önkormányzatot, hogy erősítse meg a bérleti szerződést.