Esettanulmány
a gyermekvédelmi intézményrendszer visszásságai
A család évek óta ügyfele a Magyarországi Roma Parlament Jogvédő Irodájának. 4 kiskorú gyermekük van, a legkisebb kislány súlyos testi és szellemi fogyatékos.
Történetük 2004 októberében kezdődött, amikor a VIII. kerületi Rendőrkapitányság határozatban döntött ügyfelünk négy kiskorú gyermekének ideiglenes elhelyezéséről, azaz kivették őket a családból, arra hivatkozva, hogy a szülők súlyosan veszélyeztetik őket. Az indokolásban leírták, hogy ügyfeleink önkényes lakásfoglalók, a gyermekek tisztántartásáról, ruházásáról gondoskodni nem tudnak. Az édesanya iratokkal tudta bizonyítani, hogy nem önkényes lakásfoglaló, a gyerekek rendesen járnak óvodába, illetve az óvoda igazolását arról, hogy gyerekek tisztán, rendesen jelennek meg minden nap. Ezekre tekintettel az anya kérte az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetését, vagy legalább azt, hogy a gyermekek az általuk is ismert és szeretett rokonoknál legyenek elhelyezve. A gyámhivatal azonban nemhogy ezeket a kéréseket nem vette figyelembe, hanem törvény által előírt kötelességét sem teljesítette. A törvény szerint ugyanis a gyermekek ideiglenes elhelyezését 30 napig lehet fenntartani, ezután dönteni kell, annak megszüntetéséről, illetve a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételéről.
A gyermekeket 2005 augusztusában az édesanya egy barátnője családba fogadta, tehát ő lett a gyermekek gyámja. A két család ekkor egyébként közös háztartásban élt. A gyermekek 2007 nyarán kerültek vissza az édesanya szülői felügyelete alá.
Látható tehát, hogy a gyermekek a törvényben előírt 30 nap helyett közel egy évig voltak ideiglenesen elhelyezve, mivel a gyámhivatal csak 2005 augusztusában határozott családba fogadásukról. Ez alatt az idő alatt ügyfelünk pedig kapta, és felvette a családi pótlékot. (Ki ne tette volna?)
Ezeket követően a Magyar Államkincstár jogosulatlanul felvett támogatás miatt több mint 600.000 Ft-ot követel, illetve von le az édesanya jövedelméből. Irodánk többször fordult kérelemmel az illetékes és felettes szervekhez, azonban jó magyar módra csak ide–oda tologatták az ügyet és a felelősséget. Levélben kértük a jogsértés kivizsgálására a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalt, mint a gyámhivatalok felettes szervet, hogy foglaljon állást a szabálytalan eljárás ügyében, amely válaszában közölte, hogy a jogosulatlanul felvett ellátás tekintetében a MÁK az illetékes. Ezután természetesen megkerestük a MÁK illetékes főosztályvezetőjét, aki közölte, hogy ő a gyámhivatalok határozathozatalát nem felügyeli, és ügyfelünk a hibás, hogy nem jelentette be a gyermekek családból való kikerülését. Természetesen kértük a méltányosság gyakorlását is, amire pedig az volt a válasz, hogy arra csak akkor van lehetőség, ha a tartozás megfizetése az adós és családtagjai megélhetését súlyosan veszélyezteti (ez esetünkben egyértelműen teljesül), és a behajtás eredménytelen volt. Mivel ügyfelünk rokkantsági nyugdíjban részesül, a nyugdíjfolyósító a nyugdíjából közvetlenül letiltja a tartozást, a behajtás nem eredménytelen, ergo nincs méltányosság.
Mindezek mellett érdemes megemlíteni a Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak hozzáállását is. A szolgálat feladata az lenne, hogy teljesítse a gyermekek tekintetében az alapellátással kapcsolatos kötelezettségeit, amelyre az önkormányzat gyermekvédelmi irodája is felszólította őket. Ügyintézésünk során az együttműködés teljes hiányát tapasztaltuk. A Szolgálat munkatársa az önkormányzat lakásosztályának mindössze egy családlátogatás alapján közölt igen súlyos véleményt ügyfelünkről, amely alapján az önkormányzat nem részesítette rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban a családot egy őket ért tűzeset után. Megkértük az óvodát, illetve az iskolát, hogy továbbítsa számunkra azokat a pedagógiai véleményeket, amelyeket a gyermekvédelmi iroda kérésére készítettek el, és amely a gyermekek testi, lelki állapotáról pozitív véleményt tartalmaz. Ezek alapján eljárásunk során elértük, hogy az önkormányzat vizsgálja felül a döntést, amely során megítélték a családnak a gyermekvédelmi támogatást.
Ezen felül a Gyermekvédelmi Iroda munkatársai többször figyelmeztették az ügyfelet, hogy el fogják venni a gyerekeket. Fenyegetésüket ismételten be kívánják váltani, kezdeményezték az önkormányzatnál a gyermekek elhelyezését, azonban elutasították kérvényüket. Jelen pillanatban a Szolgálat fellebbezése folytán a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vizsgálja az ügyet. Reméljük, ők több szakmaiságot mutatnak eljárásuk során, mint a Gyermekjóléti Szolgálat. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis a rossz szociális helyzet önmagában nem alapozhatja meg a gyermekek elvételét.