Koncert után ... Oláh Tzumo Árpád a Roma Parlamentről

Tzumo Árpád Electronic Dreams együttesének Karácsonyi koncertje 2008. december 22-én, a Roma parlament épületében. A koncert után beszélgettünk Árpáddal.

2008 augusztusában az a hír járta, hogy lebontják a Roma Parlament épületét. Hogy reagált erre a hírre?

TÁ: Most jöttem haza Torontóból, ahol turnéztam, és nagyon meglepett, amikor hallottam. Ez most az első koncertem a hazajövetelem óta. Nekem a Roma Parlament egy régi barátság, hosszú kapcsolat fűz azokhoz is, akik itt dolgoznak, igazán kedvesek, aranyosak. Nagyon meglepődtem a hír hallatán, nem értem, miért kellene lebontani? Belülről nagyon szép épület, ismerni kellene másoknak is, tudniuk kellene, hogy itt mit lehetne látni, kezdve a Kölber freskóval - ez egy műemléki értékű épület. Mint kulturális intézményt is őrizni kellene, sok roma művész számára fontos, nekem szinte második otthonom. A nagyteremben van egy nagy zongora, ha itthon vagyok, sokat járok ide gyakorolni. Tanítottam is itt…

Hány éves kötődése a Roma Parlamenthez?

TÁ: Mostmár négy éves. Amikor Amerikában kint tanultam és hazajöttem, akkor is mindig itt koncerteztem. Az emberek már megszokták, hogy ha itthon vagyok, itt koncertezem, már számítanak rá. A mostani is egy ingyenes koncert volt, ami azért fontos, mert mindenki egyébként a megélhetés miatt rohan, állandóan dolgozik - nem egy gazdag ország vagyunk - egy ingyenes koncertre viszont könnyebben el tudnak jönni. Fontos egy ilyen bensőséges intimitású hely. Nagyon szeretek itt dolgozni, próbálni, és nagyon nem szeretném, ha megszűnne. Minek ide egy új építésű házat építeni? Abból annyi van, ilyen patinás épületből viszont nincs …

Milyennek látja az épület és a Roma Parlament jövőjét?

TÁ: Ha annyi pénzem lenne, én magam felújíttatnám. Nyáron színházelőadásokat lehetne itt tartani, van egy zseniális udvara, mögötte egy szép kert, lehetnének szabadtéri koncertek, klasszikus zene, jazz. Az önkormányzatnak igazán meg kellene tartania és felújítania ezt a gyönyörű épületet. Nagyon sokfelé járok, elég csúnya városokat és helyeket láttam főleg Amerikában, de Torontóban is, egy ilyen hely ott nem igazán van …

El tudja képzelni, hogy ebben a patinás épületben funkcióiban egy modern fővárosi roma kulturális központ alakuljon ki?

TÁ: Igazából már most is az, már most is úgy működik, mint egy fővárosi roma kulturális központ, csak meg kellene őrizni … és főleg kívülről rendbe hozni. Hasonló lehetne a Párbeszédek Házához, amit nemrégiben újítottak föl a VIII. kerületben. A Roma Parlament épülete annyiban más, hogy ez itt a mi otthonunk, nagyon sok roma embernek és művésznek hiányozna, ha nem lenne. Itt mi művészek egy olyan közegben vagyunk, ahol szeretnek, a szervezők szívesen hívnak, finomakat lehet enni, jó kávékat inni … erős a személyes jellegű kötődésünk ….

Magyarországon kívül, Torontóban, Amerikában hogyan fogadják, mint roma jazz zenészt?

TÁ: Engem soha nem kategorizáltak be külön roma művészként, Magyarországon sem. Olyan művész embernek tartom magam, aki egyébként roma, de ez nem jelent számomra sem külön megkülönböztetést …. Természetesen roma zenei hagyományokból jöttem, roma muzsikusok voltak a dédnagyapáim, nagyapáim, apám … de a zene az egy, ezek a hagyományok természetes részei az össz zenei kultúrának, ezért alapvetően én csak egy művészembernek hívom magam …