„Sako manus hin aver, al´e manusa sam savoré.”

„Minden ember más, de mindannyian emberek vagyunk.”  (régi cigány mondás)

A Tavaszmező-Művészkert Civil kezdeményezés a roma holokauszt évfordulóján csendes megemlékezést tart a Roma Parlament Tavaszmező 6. szám alatti épületének udvarán 2010. július 30-án este 20.30-kor. Közösen emlékezünk meg azokról a cigányokról, akiket a nácizmus zászlaja alatt 66 évvel ezelőtt megfosztottak jogaiktól. 1972 óta augusztus 2-a roma holokuaszt nemzetközi emléknapja a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján, annak emlékére, hogy 1944-ben  2-áról 3-ára virradó éjjel az auschwitz-birkenaui táborban több mint 3 ezer cigány férfit, nőt és gyermeket mészároltak le. A második világháború idején 15 európai országból hurcoltak el cigányokat, a meggyilkoltak számát mintegy félmillió becsülik, akik közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan pedig orvosi kísérletek áldozataként végezték.

A magyarországi romák is megtapasztalták az üldöztetés minden borzalmát, az összegyűjtéstől és összeírástól kezdve, a férfiak kényszermunkára sorozásán át a halálmenetekig és a koncentrációs táborokba deportálásukig, ugyanakkor a világ még mindig keveset tud róluk. Éppen ezért fontos, hogy beszéljünk, emlékezzünk a vészkorszak cigány áldozatairól, és ez beépüljön az emberek kollektív holokausztemlékezetébe.

A Tavaszmező-Művészkert Civil Összefogás a francia-román Életvonat című film szabadtéri vetítésével és csendes gyertyagyújtással teszi ezt. Gyere, várunk, emlékezzünk együtt!

Emlékezés közben a jövőre is gondolunk. Felelősségteljes civil tevékenységre van szükség, ahhoz, hogy megállítsuk, bárminemű kirekesztés támogatást kapjon, mert a II. világháború vészkorszakához is a diszkriminációval, kirekesztéssel vezetett az út.

A magyarországi cigány holokausztról

Az Auschwitz-Birkenau-i tábor honlapja szerint az oda deportáltak közül a romák voltak harmadik legnépesebb csoport. 1940 és 1942 között még csak párszázan voltak, ám 1944-től már ugrásszerűen nőtt a számuk, amikortól egész családokat vittek a lágerbe. Mintegy 23 ezer cigányt szállítottak ide, legtöbbet Németországból, Ausztriából és a Cseh-Morva protektorátusból, de érkeztek nagyobb létszámú transzportok lengyel területekről, Szlovákiából, Magyarországról és Jugoszláviából is. A weboldal adatai alapján hozzávetőleg húszezer roma lelte halálát a haláltáborban, közülük hat és fél ezren gázkamrákban.

Ami a magyar cigányok deportálását illeti: 1916-ban hoztak először rendeletet a „kóborló” cigányok megrendszabályozására, teljes körű és rendszeres nyilvántartásba vételükre, testi megjelölésükre, a renitensek állami munkatáborba helyezésére. 1928-ban aztán belügyminiszteri rendelet született az országos cigányrazziák megtartásáról, 1934-ben pedig Endre László -- a zsidók haláltáborokba szállítását később államtitkárként szervező hivatalnok -- követelte a kóbor cigányok állami koncentrációs táborba zárását és a férfiak sterilizálását.

(Nem sokkal később Németországban az 1935--36-ban, a faji törvények meghozatala és a Fajhigiéniai Kutatóintézet megalakítása után már folyamatosan vittek romákat koncentrációs táborokba.) 1943-tól számos romát hurcoltak kényszermunkára állami birtokokra, majd egy évvel később országszerte cigány gyűjtőgettókat létesítettek. A leghírhedtebb közülük a komáromi Csillagerőd volt, ahová a déli hadműveleti terület kormánybiztosának 1944. október 16-ai rendeletét követően az ország minden területéről szállítottak cigányokat, majd kiválogatva őket innen deportálták a munkaképes férfiakat és a gyermektelen nőket a németországi haláltáborokba.

A legnagyobb haláltáborban, Auschwitz-Birkenauban -- ahová a legtöbb magyarországi cigány is került -- a romák számára külön családi tábort állítottak fel azzal az indokkal, hogy „közismert: a cigányoknak nem csak közösségi, de családi érzése is felfokozott”. Mengele és kollégái számos orvosi kísérletet hajtottak végre cigányokon. Több száz lányt sterilizáltak, a legfiatalabb közülük nyolcéves volt.

Az Auschwitz-Birkenau-i cigány tábor felszámolására Himmler 1944 nyarán adott parancsot. Kétezer, még munkaképes cigányt más táborokba szállítottak, a többieket pedig, mintegy négyezer embert augusztus másodikán a gázkamrákba terelték.