ROMA HOLOKAUSZT

Orsós Teréz - Lágerben, 2004

A FROKK Képzőművészeti Gyűjteményének része

Augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. 1944. augusztus másodikán – egyetlen éjszaka alatt háromezer romát megölve – számolták fel az auschwitzi cigánytábort. Az áldozatok többsége nő, gyermek és idős ember volt. Ezen a napon emlékezünk a holokauszt során elhunyt mintegy félmillió európai romára.

A második világháború idején a nácik Auschwitz-Birkenauban ölték meg a legtöbb embert. A táborba átlagosan 20-25 ezer embert hurcoltak havonta, összesen 1,1 millió ember pusztult el  itt. A holokauszt minden tizedik, Auschwitz minden harmadik áldozata magyar volt. 1944 áprilisától júliusáig mintegy 440 ezer magyar zsidót és cigányt deportáltak a táborba.

Kevésbé ismert, hogy 1971-ben a Cigány Világszövetség első, opringtoni kongresszusának időpontjául azért választották április 8-át, hogy a résztvevők első ízben együtt róják le kegyeletüket a holokauszt roma áldozatai előtt. Annak a napnak az évfordulóján, amikor a II. világháború végén az auschwitzi koncentrációs táborból kiengedték a roma túlélőket. 1971-ben határoztak arról is, hogy augusztus 2-a a holokauszt roma áldozatainak nemzetközi emléknapja legyen. 1972 óta világszerte ezen a napon, egy időben ünnepelnek a különböző országokban élő roma közösségek – emlékezve a nácik által meggyilkolt min cigányokra, akik közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan pedig orvosi kísérletek áldozataként végezték.

O RROMANO HOLOKAUSTO

Po trito Augustushi ando Polakicko them, pe kodo than, kaj o Auschwitz-II Birkenau lageri sas, sakko bersh seron pe pe kodola roma, kas ande kodo lageri mudarde le naciva.Ando 1941-to bersh bishade ando Auschwitz le anglune romane grupura.Ando 1943 pale ekh intrego romano lageri putherde ando Birkenau.Angla shovardeshtajduj bersh o naciko sherunipe majbut sar 3000 romane manushen bishadas ande le gazoski kamora taj mudardas len. Shavora, zhulya, phure manusha sas mashkar kodolende, kon mule.

Maj palal phende avri kado dyes te avel kodo, kana pe le mudarde rom seronpe. Kon chi mulas andej gazoski kamora, kodo bokhatar vaj kathar nasvalipo mulas,vaj anda kodi, so o „sastyari” Mengele kerdas lenca. Sako bersh majbut shelazhene aven kethane pe le seroipesko dyes, kana pala kodi vorbin taj dikhen pe kipura, hoj so sas angla shovvardeshtajduj bersh Aven anda sa Europake thema, kasave roma, kon perdal zhude etragedia, taj lenge familiji. Kosoruvi shuven tele lenge po monumento, le Polakikone themeske romenge organizacijange sheruno baredyeseski vorba vazdel, phenelsakone polakikone manusheske, te na mukhen te bistrel o them o romano holokauszto, ke lazhavo si kodo, ke andej Europa kasavo shaj pecisajlas.

Inke vi adyes pe bute thanende, kaj majanglal lagera sas, akanak naj khanchi, so kado sikavel. Na numa ando Auschwitz taj Birkenau sas lagerura, ba vi ande Sobibor, Belzec, Hodonin taj Lety. Kon inke trajin anda kodola roma, kon kothe sas andel lagerura, kodolenca khanchi nashtig bistravewl kodi prikezhia, so pe le dujtone mariposko agor pecisajlas.

 

A roma holokauszt kronológiája - Európa

1933. március 22.: Megtiltják a németországi romáknak a jövedelemmel járó muzsikálást.

1933. július 14.: A romák – mint alsóbb rendű faj – sterilizálásának kezdete.

1933. szeptember 18.: Az első masszív letartóztatási hullám.

1934. március 23.: Azoknak a romáknak a kitelepítése Németországból, akik nem tudják bizonyítani német állampolgárságukat.

1935. június: A német rendőrség 5000 cigánydossziét állít össze.

1936. március 15.: A romák szavazati jogának visszavonása Németországban.

1936. június 22.: Deportálás Berlinen kívülre.

1938. szeptember 8.: 52 cigányt internálnak a németországi Marzahn lágerbe.

1939. március 1.: Általános dekrétum a romák ellen.

1939. június 29.: 440 roma gyermekből és nőből álló konvoj érkezik a ravensbrücki lágerbe.

1940. április 6.: Franciaország betiltja a „vándorcigányok” vándorlását.

1940. május: A németországi romák deportálása a lengyelországi megsemmisítő táborokba.

1940. augusztus: Az ausztriai cigányokat a Salzburg melletti munkatáborba deportálják.

1940. augusztus 10.: A németek két cigánylágert nyitnak.

1940. október 4.: A német hadsereg elrendeli az összes francia roma internálását a megszállt területekről.

1940. november: Romániában betiltják a cigányok „vándorlását”.

1941. március 22.: A roma gyermekek kitiltása a német állami iskolákból.

1941. szeptember 28.: Az ukrajnai cigányok lemészárlása a német katonák által.

1941. november: Németország elrendeli a franciaországi romák lágerekbe való koncentrálását.

1941. november 5.: Az lódzi cigánygettó megnyitása.

1942. április 29.: A cseh romák első deportálási hulláma Brno városából és környékéről Auschwitzba.

1942. augusztus: A cseh romákat a Lety és Hodolin koncentrációs táborokba szállítják; királyi határozat a romániai cigányok deportálásáról Transznisztriába.

1942. október 17.: A romániai hatóságok felfüggesztik a transz-nisztriai deportálásokat.

1943. január 14.: A francia cigányokat a poitier-i, a compiegne-i, majd a sachsenhauseni lágerekbe szállítják.

1943. február 12.: Az első németországi romatranszport megérkezik Auschwitz–Birkenauba.

1944. május 19.: 245 holland romát deportálnak Auschwitzba.

1944. október 10.: 800 roma gyereket szállítanak Buchenwaldból Auschwitzba, és elgázosítják őket.

1945. január 15.: A francia Montreuil–Blay-lágert bezárják.

1945. január 27.: Az első szovjet katonák elérik Auschwitzot, és felszabadítanak 4800 foglyot.

1945. április 17.: Az angolok felszabadítják Bergen-Belsent.

( Forrás: www.romanothan.ro)

 

Rajko Duric´

Me sem Yad Vashem!

Me sem Yad Vashem. Rat thaj praxo me naja. Pe mor palme anava.

Me sem Yad Vashem. Jag xalem,Thuv pilem. Ando Auschwitz me mulem.

 

Me sem Yad Vashem. Pe kokala me sutem. Bi jakhengo ačhilem. Ande Treblinka me mulem.

Me sem Yad Vashem. Ratesa man učhardem. Bi morćhako ačhilem. Ando Buchenwald me mulem.

 

Me sem Yad Vashem. Jasvenca me hiv handem. Krikosa trušul kerdem. Ando Dachau me mulem.

Me sem Yad Vashem. Rat thaj praxo me naja. Pe mor palme anava.

 

Me sem Yad Vashem. Sa so sas man - Hasardem. Ando Bergen-Belsen me mulem.

Me sem Yad Vashem. Bi navesko, Bi lavesko ačhilem. Ando Ravensbrück me mulem.

 

Me sem Yad Vashem. Kaj me semas-Či džanglem. Džanav numaj kaj mulem.

Me sem Yad Vashem. Čeri pe phuv perade. Ando kalipe man phangle. Ando Lublino me mulem.

 

Me sem Yad Vashem. Mor per pharade. Angla ma e čhave čhinde. Ando Jasenovco me mulem.

Me sem Yad Vashem. Rat thaj praxo me naja. Pe mor palme anava.

 

Me sem Yad Vashem. Semas kate, semas kote. Pe kale, ratvale rote. Praxo thaj thuv kerdilem.

Me sem Yad Vashem. Sas man ilo Rromano. Sar Rrom me sem mudardo.

 

Me sem Yad Vashem. Rat thaj praxo me naja. Pe mor palme anava.

Me sem Yad Vashem. Džikaj boldel pe i phuv, Či hasavola o thuv.

 

Me sem Yad Vashem. Džikaj o kham ka phirel, Yad Vashem si te avel.

Me sem Yad Vashem. Džikaj o Del - Del avela, O Auschwitz či bistrela.

 

Jasenovac – Romano mudaripe

Ando vošo daje,

po kaš uklilem!

Dur thaneste daje,

Lageri diklem!

 

Anda leste mamo,

O Roma phangle!

Sae Roma mamo,

phurane terne!

 

Ando strojo ačhon,

Roven pli muka!

sa mudarde mamo

ande Jabuka!

(katar o Ferhad andau Niš - Srbija, sas ando Lageri JABUKA)

 

Összeállította: Fris Kata - FROKK